Intelligens megoldások egy fenntartható városért
A Siemens energiahatékonyan tervezi a jövőt
2012. szeptember 03., hétfő, 11:19
Címkék: forgalomirányítás Green City közlekedés Ludvig lászló menedzsment siemens
Ahhoz, hogy a jövő városában jó legyen élni, szükséges, de nem elegendő, hogy víziókkal rendelkezzünk magáról a városról. Ugyanígy elengedhetetlen, de nem elég, hogy konkrét megoldásaink is legyenek a felvetődő kihívásokra.
A víziókat és a megoldásokat egy város esetében világos stratégia megfogalmazása és végrehajtása köti össze. A Siemens ez irányú terveiről és innovatív technológiai megoldásairól az Infrastruktúra és városok szektor vezetőjével, dr. Ludvig Lászlóval beszélgettünk.
Ön régi Siemens-es, ráadásul korábban is szektorvezető volt. Miért váltott?
Ön, mint a Infrastructure & Cities (IC) ágazat új vezetője, illetve a Siemens számára milyen az élhető, modern és energiahatékony város?
Úgy látom, hogy a városok óriási fejlődés előtt állnak. Világszerte tapasztalható, hogy a gazdasági termelés, a GDP a városokban koncentrálódik, ám az élhetőség, a komfort nagyobb kihívást rejt. Elegendő, ha a környezetszennyezés problémáira gondolunk, vagy a hatalmas CO2 kibocsátásra. A széndioxid kibocsátás 80 százaléka városokban keletkezik, és az energiafelhasználás is elsősorban itt történik. Ezen tényezők már önmagukban is komoly kihívást jelentenek akár egy több tízmilliós ázsiai városban vagy egy közepes méretű európai városban, mint Budapest. Természetesen a környezeti tényezőkön túlmenően azt is szeretnénk, ha a városi létünkben egyre jobban éreznénk magunkat. Legyen szó akár arról a komfortról, amit az épületek, a munkahelyek biztosítanak nekünk, a közlekedés hatékonyságáról vagy a városi lét bármilyen más életszínvonallal összefüggő aspektusáról. Nem szabad elfelejteni, hogy nem azért élünk a városokban, hogy energiát takarítsunk meg, vagy csökkentsük a károsanyag- kibocsátást. Kényelmesen szeretnénk élni, amit ésszerű energiafelhasználás mellett kell megvalósítanunk. A legnagyobb kihívás a fenntarthatóság kérdése. Miközben a kényelmet növelni szeretnénk, a környezetterhelést csökkentenünk kell. A városok egyre nőnek, zsúfoltabbá, szövevényesebbé válnak a tevékenységek. Nekünk olyan fenntartható modellt kell létrehoznunk, ami nemcsak nekünk, hanem az utódainknak is élhetővé, élhetőbbé teszi majd a nagyvárosokat. A Siemens más nagyvállalatokhoz hasonlóan, ha felismer egy globális hatású trendet, mintegy egy nagy anyahajó, megpróbál abba az irányba fordulni. Ez persze relatív lassú folyamat, de ha elkezdjük, azt határozottan tesszük. új szektor létrehozása a Siemens stratégiai célkitűzése, amely szerint a városoknak és az infrastruktúrának koncentrált figyelmet szentel, és amely mögött az a felismerés áll, hogy a világban az effajta változás egy hozzánk hasonló cégnek műszaki, innovációs és üzleti lehetőségeket rejt.
Mit tesz ezen célok megvalósítása érdekében a vállalat és Ön személy szerint?
Az első lépés, amelyet megtettünk szervezeti jellegű volt. Összegyűjtöttük mindazon tevékenységeinket egy szektorba, amelyek kifejezetten a városokra, a városokban felmerülő kihívásokra, feladatokra koncentrálnak. Ez a Siemens tevékenységének mintegy negyedét teszi ki. Természetesen az, hogy mindezt összegyűjtöttük, önmagában meg nem jelent forradalmi előrelépést. De azért az összevont divíziókból adódnak olyan szinergiák, melyek által a szektor több lesz, mint az egyes tevékenységek összege. A második lépésben viszont már arra a kérdésre kell adekvát választ adni, hogyan fejlesszünk olyan új termékeket, szolgáltatásokat, projekteket – akár a vállalaton belüli vagy azon kívüli erőforrásokra támaszkodva –, amelyek a város egészének érdekesek lehetnek. A Siemens elmúlt években tapasztalt dinamikus portfolió változásai közismertek. Elegendő csupán az ipari szoftverek területen eszközölt komoly befektetéseinket vagy másfelől a tradicionális telekommunikációs területen fokozatos visszahúzódásunkat említeni. Személy szerint meg vagyok róla győződve, hogy a városok téma kapcsán is lesznek portfolió változások, bővülések az elkövetkező 2-3 évben, habár a konkrét lépéseket még én sem ismerem. Végül, de nem utolsó sorban, megpróbáljuk folyamatainkat, tevékenységeinket is az új helyzethez igazítani. Belehelyezkedve a városmenedzsment gondolatvilágába, konzultatív módon, a város céljaiból és igényeiből kiindulva, visszafelé gondolkozva meghatározzuk azokat a területeket, ahol a Siemens támogatást nyújthat, fejleszteni, illetve invesztálni tudna az adott város érdekében. Mindez újszerű, stratégiai gondolkodást igényel. A vállalat első lépésben tematizálta a kérdéskört, és létrehozta a European Green City Index-et egy külső tanácsadó cég együttműködésével. 30 európai nagyváros különböző paramétereit hasonlítottuk össze. Bizonyos mutatók alapján felmértük és minősítettük az európai nagyvárosokat, és végső konklúzióként megmutattuk egy pókháló diagramban, hogy az egyes a városok hol helyezkednek el az átlaghoz képest. Budapest elegáns helyen – tizenhetedikként – végzett.
A felmérésből kiderült, hogy míg az energiafelhasználásunk kifejezetten rossz, vagyis nem hatékony, addig a közlekedésünk relatív jónak számít. Az index eredményei komoly segítséget jelentenek a városi vezetőknek, hiszen így láthatják, hogy a többi hasonló városhoz képest, de abszolút értékben is, hol vannak az erősségeik és a gyengéik. A felmérést követően a városvezetés fejével gondolkodva kerestük, hogy melyek azok a területek, ahol viszonylag kis befektetéssel komoly eredményeket lehet elérni. Budapest esetében 9 területet azonosítottunk (közlekedésmenedzsment, hatékony forgalomirányítás, közösségi közlekedés, intelligens hálózat, elektromobilitás, energiahatékony épületek, megtakarítási szerződések, napelemek közintézményekben,zöld kórházak). Ezen témakörök javítására javaslatokat adtunk, amelyek elsősorban az igény oldaláról közelítik meg a város fenntarthatóságának kérdését. Úgy gondoljuk, hogy ez a fajta konzultatív megközelítésmód mindenkinek előnyös lehet!
Milyen már megvalósult projektjei, megoldásai vannak a vállalatnak, amelyekben a káros anyag kibocsátás csökkentése, minimalizálása és az energiahatékonyság volt a cél?
Szerencsére a bőség zavarával küzdök, nehéz választani számos projektünk közül. Példaként említhetném energiahatékonysági projektjeinket, melyeknél az épületek gépészeti és villamos rendszereit tesszük hatékonyabbá, korszerűbbé. A Siemens specialitása, hogy nemcsak javaslatokat ad, hanem a kivitelezésre is vállalkozik, illetve felelősséget is vállal egy megfelelő garancia formájában, hogy az előzetesen igért megtakarítások valóban realizálódnak.
Számomra az egyik legkedvesebb ilyen projekt a saját irodaépületünkön kialakított zöldtető beruházás kapcsán a telephelyünk energiafelhasználásának modernizálása. Ennek keretében korszerűbb fűtési rendszert helyeztünk üzembe, intraneten is elérhető épületfelügyeleti rendszert létesítettünk, a tetőre napkollektorok és fotovoltaikus panelek kerültek. Ezen túlmenően a két budapesti ipari telephelyen világítási-energiamegtakarítási projekteket hajtottunk végre, amelyek 3 éven belül megtakarítást eredményeznek.
Egy úgynevezett zöld épület monitor elhelyezésével egyfajta szemlélet- és magatartásformálást is végzünk. A monitor az épület bejáratainál lesz elhelyezve, így az alkalmazottak is nyomon követhetik majd, hogy az épület egyes részeiben mennyire hatékonyan használjuk az energiát. Így a dolgozókat is takarékosságra ösztönözzük. A városok után az ipar a legnagyobb energia felhasználó, ezen belül az elektromos hajtásrendszerek. A Siemens korszerű frekvenciaváltókkal, energiahatékony motorokkal igyekszik előremozdítani ezen terület energiahatékonyságát. Természetesen az energia megtermelésében is számos lehetőség rejlik. A megújuló energiák egyre nagyobb mértékű alkalmazása az ország energiastratégiájának is részét képezi. Ám a fosszilis energiahordozókra épülő energiatermelésben is komoly lehetőségek rejlenek meg. Hatékony módszerekkel rengeteg energiát lehet megtakarítani. Példaként említeném a gönyűi erőművet, amely hazánk leghatékonyabb erőműve – közel 60 százalékos hatásfokkal működik. Ez a múlt évben általunk átadott erőmű jó példa arra, hogy hogyan lehet környezetbarát módon fosszilis energiatermelést végezni. Mindemellett fontos leszögezni, hogy legkörnyezetkímélőbb a fel nem használt energia! Törekednünk kell rá, hogy takarékoskodjunk az energiával, így számos új erőművet eleve ki lehet váltani. Óriási ezen a területen a potenciál. Nagyon sokat beszélünk manapság a hatékony, zöld, megújuló energiákra támaszkodó energiatermelésről. De mondjuk ki őszintén, az igazi előretörés, ha a megtakarítás egyfajta „virtuális erőmű”, vagyis az energiát fel sem használva tesszük feleslegessé új erőművek létesítését.
Ön milyen városban élne szívesen?
Olyanban, ahol a város építészetileg struktúrált és az épületek, valamint az infrastruktúra megfelelő állapotban vannak. A közlekedési rendszer hatékony és korszerű, az egyéni közlekedési lehetőségek mellett pedig a közösségi közlekedési módozatok is egymásba fonódnak, ütemezettek, és lehetővé teszik az A pontból B pontba való gyors eljutást. Legyen a levegő tiszta, – Budapestre gondolva – nemcsak a dombos budai, hanem az iparosodottabb, sűrűbben lakott pesti oldalon is. Emellett legyen a város élete pezsgő, megfelelő programokkal tarkított. A városrészek pedig ne különüljenek el, vagyis ne legyenek hanyagolt, szinte halott kerületek.
Az elektromos autók használata is jelentős lépés lehet a tisztább levegőjű, környezettudatos város felé. Mikor indul a Siemens e-autó projektje?
A projekt már elindult. A Siemens részt vesz elektromos hajtásrendszerű járművek fejlesztésében. Emellett hibrid hajtású repülőgép és vasúti járművek fejlesztésében is komoly szerepet vállalunk. A Siemens természetesen autókat nem fog gyártani, hanem a járművek egyes komponenseit fejleszti és állítja elő. Ezen a téren már most is komoly együttműködéseink vannak. Sokszor azonban megfeledkezünk róla, hogy a legnagyobb kihívást nem maga az elektromos jármű, hanem az ehhez kapcsolódó infrastruktúra jelenti, beleértve a töltőállomásokat, az elszámolási rendszereket, az intelligens hálózatokat. A töltés pedig nem kizárólag áramkutaknál valósulhat meg, hanem akár otthon, a garázsban vagy egy piros lámpánál. Ehhez kapcsolódóan érdekes kérdés az is, hogy a betöltött energiát hogyan fizetjük, hogyan számoljuk el. A smart, vagyis intelligens villamos hálózatok pedig egyensúlyi problémák nélkül képesek kezelni az újszerű terheléseket.
A Siemens ipari automatizálás és hajtástechnika területének eddigi vezetőjeként mire a legbüszkébb?
A korábbi időszakban valóban elsősorban ipari területekkel foglalkoztam, és többek között komoly feladatokat kaptunk a magyarországi autóipar kiépítésében. A legutóbbi ilyen beruházások gazdái a Daimler, az Audi és az Opel, s ezekben a mi ágazataink nagymértékben részt vettek. Úgy gondolom, a mi támogatásunknak is komoly szerepe volt a gyártás felépítésében. Az építkezés után egyébkent a működtetésben, üzemeltetésben is közreműködünk. Az autóipar mellett jelentős sikereink voltak a gyógyszeriparban is. Az utóbbi időszakból a Richter Gedeon és a Teva gyógyszergyárakban végrehajtott projektjeinket említeném. Korábban a cementipar építésében is említésre méltó szerepet játszottunk. Épülettechnikai területen a vállalat egyik nagy sikere az ország egyik legnagyobb vegyipari vállalatánál épülő integrált biztonságtechnikai rendszer, amelynek keretében valamennyi biztonsági funkció egy közös, egységes irányítási rendszerben integrálódik. Így például a diszpécser központból a Siemens Siveillance Vantage szoftverével követhetőek nyomon az események, és kontrollálható egy egész gyártelep.
