Az építőiparban a jövő fenntartható
Körforgásos gazdaság és városi bányászat
2022. július 31., vasárnap, 20:49
Címkék: árverés aukció építőipar fenntarthatóság online platform online portál Surplex
A megrendelőkönyvek megteltek, az építőiparban azonban mégsem uralkodik ünnepi hangulat. Két nehéz Covid-év után úgy tűnt, hogy a fellélegzés elérhető közelségbe került, de az aktuális geopolitikai helyzet hirtelen gátat szabott ennek. A logisztikai problémák és mindenekelőtt a nyersanyaghiány miatt az építőipar nehezen tudja kielégíteni az építési projektek iránti növekvő keresletet. A jelenlegi helyzet azonban a továbbfejlesztésre is lehetőséget kínál, amelyből az építőipar hosszú távon profitálhat.
A klímagyilkos szürke kibocsátás
Az építőiparnak ugyanis óriási problémája van a fenntarthatósággal. Sokan próbálnak tenni valamit a környezetért a mindennapok során, ezért kevesebb húst esznek vagy ritkábban ülnek repülőre. Az éghajlatváltozás feltartóztatása azonban csak kis mértékben lehetséges egyének által. A globális szén-dioxid (CO2) kibocsátás legnagyobb részét ugyanis az ipar okozza. Az építőipar pedig jelentősen mértékben hozzájárul ehhez.
„Szürke kibocsátásnak” az építkezések és az építőanyagok gyártása során keletkező kibocsátást nevezzük. A World Green Building Council szerint ez a kibocsátás felel a globális szén-dioxid (CO2) kibocsátás 39%-áért, illetve a németországi éves hulladékmennyiség több mint feléért (Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal).
A fákat kivágják, a talajokat lezárják, tönkretéve így a szén-dioxid (CO2) tárolás és az árvízvédelem természetes folyamatát. Az építőiparnak forradalmasítania kell magát, hogy leküzdje ezeket a problémákat és előmozdítsa a környezetvédelmet.
Az építőipar a globális szén-dioxid (CO2) kibocsátás 38%-áért felel – bármely más iparágnál többért. (Surplex)
Sok múlik a nyersanyagokon
Az építőipar fenntarthatóbbá formálásának egyik fontos témája a felhasznált nyersanyagok, továbbá az jelenti, hogy ezeknek hogyan kell kinézniük a jövőben. Egy svájci kutatócsoport például olyan cement kifejlesztésén dolgozik, amely nem mészkőből, hanem magnézium-karbonátokból áll. Ezt vízzel és szén-dioxiddal cementté dolgozzák fel, és ennek során több szén-dioxidot (CO2) köt meg, mint amennyit kibocsát. Az építési projektek klímamérlegének javítása érdekében az olyan alternatív építőanyagok ugyancsak egyre keresettebbek, mint például a vályog. A vályog képes a levegőből kivonni és eltárolni a nedvességet, lassabban veszi fel a hőt, így nyáron hűvösen, télen pedig melegen tartja az épületeket. A fa is egyre fontosabb szerepet kap, manapság pedig már alig terveznek épületeket fotoelektromos napenergia-hasznosító rendszer vagy zöldfelület nélkül.
Aranybánya a hulladékhalmaz helyett
A klímacélok elérése és az építőipar fenntarthatóbbá tétele azonban az új nyersanyagok újragondolásánál több erőfeszítést igényel. Az iparág másik kiemelkedő trendje az ún. „városi bányászat” (urban mining). Ennek során egy adott városrészre nyersanyagraktárként tekintenek, amelyből anyagokat lehet kinyerni az új projektek számára. Így például a lebontandó épületeket szisztematikusan bontják vissza, az olyan anyagokat pedig, mint a kő, a fa és a vas, új építési projektek során lehet felhasználni. Megfelelően gondozott épületek esetében ezek az anyagok jó állapotúak és így újra felhasználhatók. Ez az eljárás egyrészt csökkenti az épületek visszabontásakor vagy lebontásakor keletkező hulladék, másrészt pedig a következő projekt számára szükséges új anyagok mennyiségét.
Az építőipar átalakulóban van. Új nyersanyagokkal és optimalizált folyamatokkal törekednek a jövő fenntarthatóbbá tételére. (Sarawut Kaewket, Shutterstock)
A városi bányászat még egyszerűbbé és hatékonyabbá tétele érdekében már az új épületeknél ügyelni kellene arra, hogy a későbbi visszabontás a lehető legkönnyebb legyen. Ezért jelenleg például olyan új betonrögzítési módszereket fejlesztenek ki, amelyek megkönnyítik a nagyobb darabok elválasztását egymástól. A városi bányászat így kíméli az erőforrásokat, kevésbé terheli a környezetet, az anyagok újragyártásának mellőzésével pedig csökkenti a kibocsátás mértékét.
Az építőipari gépek második élete
Azonban nemcsak a nyersanyagoknál kezdődhet a fenntartható építési folyamat, hanem az építés módjánál is. A városi bányászat során megvalósított körforgásos gazdaság az építőipari gépekre is alkalmazható. Használt gépekkel további szén-dioxid (CO2) és nyersanyagok takaríthatók meg. Az olyan ipari aukciósházak, mint a Surplex a használt gépek értékesítésére specializálódtak, és minden folyamatlépés során támogatják az eladókat és a vevőket. Ha például egy markolóra többé már nincs szükség egy vállalat saját gyártása számára, akkor a Surplex felveheti a portfóliójába és értékesítheti. A gépet így nem kell leselejtezni, és új tulajdonosra talál. Ily módon az eladók nemcsak új tőkét szabadíthatnak fel, hanem saját működésüket is fenntarthatóbbá tehetik, feltartóztatva az építőipari gépek új gyártásából eredő további környezeti terhelést.
A holnap építőiparának alakítása már ma
Az éghajlatváltozás terén az építőipar az egyik legnagyobb bűnös. A szabad területek növekvő benépesedése, az erdőirtás és a káros anyagok használata veszélyesen magas, a globális éghajlatot veszélyeztető szürke kibocsátást eredményez. A korszerű nyersanyagok, a városi bányászat, valamint az anyagok és gépek körforgásos gazdasága azonban már most képes modernizálni az építőipart, jelentősen csökkenthetve a globális szén-dioxid (CO2) kibocsátásban való magas részesedését.
