Ipar 4.0 a gyakorlatban 1. rész

Hogyan lehet Európában a világpiac számára versenyképesen gyártani?

2016. február 18., csütörtök, 18:03

Címkék: automatizálás Festo ipar 4.0 képzés logisztika pneumatika Scharnhausen

Napjainkban, de még a következő évtizedekben is az ipar 4.0 koncepciójának gyakorlati megvalósítása jelenti az ipari automatizálás fő csapásirányát. A Festo ezt nemcsak az elsők között ismerte fel, de a megfelelő termékskála kifejlesztésén túl saját scharnhauseni gyáregységében a koncepció gyakorlatba átültetését is demonstrálja – az emberi tényezőket sem szem elől tévesztve.

18 országból érkeztek a sajtó képviselői a Festo 14., a cég scharnhauseni technológiagyárában rendezett decemberi sajtókonferenciájára. Dr. Eberhard Veit elmondása szerint: „Nem most próbálunk felszállni a gyorsvonatra, hanem már régóta a törzsutasok közé tartozunk. Néhány évvel ezelőtt még számomra is megfoghatatlannak bizonyult az ipar 4.0 koncepciója, de bárhogyan is hívjuk a jelenséget szerte a világon, az azt kísérő trendek gyorsuló ütemben hódítják meg a világot. A jövőben a human-machine interfészek (HMI) mellett megjelennek a machine-human interfészek is, amelyeken a gép kommunikál majd velünk. Arról is meg kell győznünk majd az embereket, hogy az új technológia nem veszi majd el a munkahelyeket.”

A magas bérköltséggel rendelkező országok termelő cégeinek az ipar 4.0 jelenti az esélyt arra, hogy továbbra is versenyképesek maradjanak nemzetközi szinten. Az ez irányú fejlesztések minden aktív résztvevője egyetért abban, hogy a technológiai előrelépésekkel nem szabad megvárni az idevágó politikai környezet kialakulását. „Németország különösen hatékonyan képes a gyártástechnológia és az IT hatékony ötvözésére. A tudás és az innovációs képesség magas szintje mellé a kutatási tevékenységek közfinanszírozása is segít az ipar 4.0 által megkövetelt átmenet sikeres leküzdésében” – jelentette ki a Festo vezérigazgatója.

Ipar 4.0 platform

Az ipari szövetségek a gazdaság és a politika szoros együttműködése adja azt a platformot, ami kirajzolja a negyedik ipari forradalom keretrendszerét. A műszaki feltételek mellett az üzleti modellek és az együttműködési normák kialakítása is a globális versenyképesség alapfeltétele.

A cég a negyedik ipari forradalom által leírt átállást az AGILE 4.0 programon keresztül igyekszik megvalósítani. Ennek négy alappillére:

  • Architecture: a rugalmas, öntanuló rendszerek digitális hálózatba kapcsolása
  • General business models: az új munkarendszerekhez nagyobb rugalmasság és nyitottság, új gazdasági elvek és vállalatirányítási technikák kellenek
  • Innovations: 4i, azaz intuitív, intelligens, integrálható és internetképes termékek és komponensek
  • Learning, knowledge, training: a sikeres megvalósítás elképzelhetetlen a munkatársak képzése nélkül

„Az ipar 4.0 platform résztvevőinek interdiszciplináris munkacsoportjaira nagy feladatok várnak a szabványosítás, a kutatás és a biztonság, valamint az új munkakörnyezetek és a képzések kialakításában – jelentette ki dr. Veit. – Az ipari termelés egy teljesen hálózatosodott és rugalmas termelési rendszerré alakul majd át.”

A digitalizálás jelenti az alapot

A változás számára az alapot a virtuális és a valós világ összeolvadását lehetővé tevő digitalizálás adja. A gyár termékáramlásának megtervezésében döntő szerepet játszó dr. Claus Jessen komoly potenciálra számít ezen a téren: „A digitalizáció intelligens termékek létrehozását teszi lehetővé. Az átfogó rendszer egyes komponensei képesek lesznek egymással kommunikálni, és saját magukat vezérelni. A megnövekedett funkcionalitás az egész termelési folyamatot támogatja az önálló energiaellátástól egészen az állapotfelügyeletig.”

Ipar 4.0 a saját termelési környezetben

A cég azonban nemcsak a termékeit, hanem a saját gyártóüzemét is a negyedik ipari forradalom koncepciója szerint alakítja. Az Ostfildern-Scharnhausenben található technológiagyárat eleve kísérleti projekteknek szánták a jövőbeli innovációk és gyakorlati megvalósítások tesztelésére. A gyár azonban bevallottan az ügyfeleknek szóló demonstráció is, ami azt hivatott tanúsítani, hogy egy magasabb bérköltségű ország is képes a világpiacon is versenyképesnek számító ipari gyártásra. A gyártási költségek lefaragását segíti az energiafelhasználás teljes körű monitoringja és az áramszükséglet körülbelül 20%-ának újrahasznosított forrásokból történő biztosítása is.

A képzés mint sikertényező

Dr. Claus Jessen véleménye szerint a képzés továbbra is központi szerepet játszik Scharnhausenben. Dr. Jessen szerint: „Az üzembe szervesen integráltuk saját, 220 négyzetméteres és 12 állomásos oktatógyárunkat, így a gyakorlati képzés helyben megvalósítható, és egyben személyre is szabható.” Elengedhetetlen a munkatársak motiválása arra nézve, hogy folyamatosan összhangban legyenek az új kihívásokkal. A modern gyártási folyamatok központi eleme továbbra is az ember, akinek egyre több feladatot kell magára vállalnia. „Az értékteremtésben az ember szerepe a kezelői szerepből a problémamegoldás felé tolódik el. Az új kihívások kezeléséhez elengedhetetlen a megfelelő képzés, ami ezért a siker egyik legfőbb letéteményese lesz” – hangsúlyozta meggyőződését dr. Jessen.

Egyedül nem megy

A 17 800 alkalmazottat foglalkoztató és 176 országban több mint 300 ezer ügyfelet kiszolgáló Festo 2014-ben világszerte 2,45 Mrd euró forgalmat bonyolított le. Scharnhausenben 66 ezer m2 termelési területen 1 200 alkalmazott dolgozik négy teljesítményközpontban: összeszerelés, fémmegmunkáló üzem, elektronika, ügyfélspecifikus megoldások. A gyár fizikai kialakítását is döntően befolyásolta az egyes részlegek, termelési területek szoros együttműködésének elősegítése. Minden érintett terület – a beszerzéstől a termelésen keresztül a logisztikáig – részt vett a tervezési fázisban, amelynek során az egyes munkaállomások és gyártóeszközök 3D modelljei is segítették a leendő gyártóüzem vizualizációját és az esetleges szűk keresztmetszetek felderítését. Az optimális kialakítás jótékony hatással volt a szállítási határidőkre is, hiszen egyes termékeknél a korábbi akár 32 kilométeres termelés közbeni anyagmozgatást sikerült mindössze 240 méterre csökkenteni. Nem csoda, hogy a cég későbbi tervei szerint a termelés teljes egészében átköltözik majd Esslingenből Scharnhausenbe, csak a központ, a K+F, az értékesítés és egyéb adminisztrációs területek maradnak az eredeti helyszínen.

Folytatjuk

Molnár László

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
MŰSZAKI ÁLLÁSBÖRZE




Média Partnerek