Munka, hivatás, vagy karrier?

2015. február 18., szerda, 17:58

Címkék: állásajánlat bosch Ericcson LEGO Manufacturing Kft mérnökképzés Nokia Networks

A hazai mérnökképzés 1782-ben a II. József által alapított Institutum GeometricoHydrotechnicumban indult. 233 évvel később a magyarországi vezető autóipari, műanyagipari és IT cégek mondták el véleményüket a TechMonitornak a hazai oktatás és innováció állapotáról.

Véleményük szerint a válság Magyarországon is felértékelte az innováció  jelentőségét?

Ficzere Ferenc (Bosch): A Bosch filozófiájának egyik legfontosabb eleme az innováció, ezért számunkra természetes, hogy keressük az új utakat az élet kényelmesebbé, fenntarthatóbbá és élhetőbbé tételére. A válság éveiben a cég világszerte, így itthon is tartotta az innováció mértékét; a legnehezebb időszakokban is fejlesztett Magyarországon és folyamatosan bővíti hazai tevékenységét. A válság és az innováció kapcsolata tetten érhető abban is, hogy a vállalat a jövedelmezőség javítására koncentrál anélkül, hogy elhanyagolná jövőbeli beruházásait. A stratégia sikeresen illeszkedik az olyan globális megatrendekhez, mint az energiahatékonyság, a környezetvédelem, az erőforrások megőrzése, valamint a biztonság és kényelem.

Jakab Roland (Ericsson): Technológiai vállalatként az innováció a motorja a tevékenységünknek. Az Ericsson 139 éves története során többször élt meg jobb és nehezebb gazdasági helyzeteket, de a kilábalásban mindig kulcsszerepet töltött be valamilyen újítás. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a válság leküzdésében kiemelt szerepe van az innovációnak, de itt nemcsak termékről, hanem a folyamatainkról is beszélünk. Nyitottnak kell lennünk a változásra, olyan környezetet kell teremtenünk, amelyik elősegíti és befogadja az ötleteket.

Tóth Csaba (Lego): A válság időszakában sok vállalat kapacitást, szolgáltatást szűkített, bérköltséget csökkentett, elbocsátott. Azt gondolom, aki ekkor is előre nézett és képes volt nem csak fenyegetésként, hanem lehetőségként is nézni a recessziót, nem feladva fejlesztéseit, annak hamarabb sikerült visszaállni a normál kerékvágásba. Mi a LEGO-nál a recesszió előtt, alatt és után is új termékekkel jelentünk meg, fejlesztettük a folyamatainkat, a termelő infrastruktúránkat. És ami a leglényegesebb, növeltük a dolgozóink fejlesztésére fordított energiát is.

A Robert Bosch Elektronika Kft. hatvani gyártóközpontja

Gyenes Péter (Nokia Networks): A technika fejlődésével párhuzamosan az innováció jelentősége is növekszik. Az új típusú telekommunikációs kihívásokra, a szinte exponenciálisan növekvő adatforgalomra, illetve a hálózatok gazdaságos és hatékony üzemeltetésére vonatkozó elvárásokra válaszul elengedhetetlen az olyan hálózati szolgáltatások fejlesztése, mely sok esetben újraértelmezi az eddigi megoldásokat. Ehhez kreatív gondolkodás szükséges, mely a szektorra jellemző kiélezett versenyben a siker záloga. Nyilvánvaló hogy a gazdasági helyzet közvetett és közvetlen hatásokat gyakorol erre a piacra is.

Egy multinacionális cég szempontjából milyen előnyei vannak Magyarországnak, mint gyártóbázis és/vagy mint kutatási-fejlesztési központ?

Ficzere Ferenc (Bosch): Fontos hangsúlyozni, hogy a Bosch magyarországi letelepedésekor hosszú távra tervezte jelenlétét, másrészt azt is tudni kell, hogy a magyarországi műszaki képzés világszínvonalú, ezért a kutatás-fejlesztés területén a Bosch számára Magyarország stratégiailag kiemelt szerepet játszik. Az elmúlt 15 év fejlesztései (Hatvan, Miskolc, Budapest) azt mutatják, hogy a német anyacég stratégiai országként tekint Magyarországra. A magyarországi munkavállalók (sőt gyakran már gyakornoki időszakukat töltő hallgatók is) közvetlenül részt vesznek a Bosch nemzetközi innovációs tevékenységében, a gyártás és a fejlesztés területén egyaránt. Földrajzi elhelyezkedésünk miatt Európában a szállítmányozás területén és kelet-nyugat közötti hídként is stratégiai fontosságú a szerepünk.

Jakab Roland (Ericsson): A nagy hagyományokkal bíró és jó színvonalú magyar reáloktatás, az ennek nyomán létrejövő jó elméleti tudású, kreatív, kíváncsi mérnökök csapata olyan szellemi tőkét adnak Magyarországnak, amelyet jól tudnak hasznosítani az ide települt multinacionális vállalatok - így mi is – és ezáltal sokat tesznek hozzá hazánk versenyképességéhez. A legnagyobb, 1 200 fős, hazai IKT K+F Központ „üzemeltetőjeként” a mindennapokban tapasztaljuk, hogy az egyetemi együttműködéseink pezsgő, magas szintű szakmai közege nélkül nem tudtunk volna ekkora tudásbázist építeni Magyarországon. Az Ericsson magyarországi központja már egy ideje a régió innovációs centruma, a budapesti K+F Központ tevékenységében megvalósul a képzés – alapkutatás – alkalmazott kutatás – ipari alkalmazás láncolata.

Az Ericsson Innovációs garázsa

Tóth Csaba (Lego): A LEGO gyártási kapacitása meglehetősen központosított, jelenleg négy gyár állítja elő a termékeket. Ezek között van a legújabb és eddig legnagyobb, az idén átadott 130 000 m2-es nyíregyházi gyárberuházásunk. Stratégiánk alapvető része, hogy olyan országban gyártsunk, amelyik közel van az ellátandó piaci szegmenshez. Emellett természetesen fontos, hogy a befektetést és a jövőbeni fejlesztéseket biztonságos környezetben tudhassuk. Mind a megfelelő infrastruktúrát, mind a szükséges tudásbázist megtaláltuk Magyarországon és ezen belül Nyíregyházán.

Gyenes Péter (Nokia Networks): A Nokia magyarországi Technológiai Központja az egyike a vállalat legnagyobb jelentőséggel bíró kutatás-fejlesztési bázisainak. Az elmúlt több mint másfél évtized alatt felépített magyarországi szakmai kompetenciák meghatározó szerepet játszanak a vállalat stratégiájában. Ehhez nagyon fontos a folyamatosan és magas színvonalon képzett mérnök-utánpótlás, valamint az innovatív tevékenységet támogató magyarországi környezet. A Nokia mindkét területre kiemelt figyelmet fordít. A Magyar Kormány stratégiai partnereként együttműködünk a hazai kutatás-fejlesztési teljesítmény emelésében, a mérnöki hozzáadott érték növelésében. Ugyanakkor az elmúlt 15 évben a Nokia stratégiai és perspektivikus jelentőséget tulajdonít a felsőoktatási kapcsolatoknak is, egyértelmű célként kitűzve a magyar mérnökök szakértelmének fejlesztését.

A mérnökképzés kiszélesítése mennyiben köszönhető a hazánkban működő (főleg autóipari) multinacionális cégek kezdeményezéseinek?

Ficzere Ferenc (Bosch): A válasz egyértelműen az, hogy nagyban hozzájárultunk a műszaki értelmiségi imidzs növeléséhez. Ehhez a magyar műszaki felsőoktatási intézményekkel évek óta épített, szoros és gyümölcsöző kapcsolataink szolgálnak alapul. A második világháborút követően a Bosch volt az a vállalat Magyarországon, mely a magyarországi felsőoktatás és mérnökképzés szellemében először alapított saját tanszéket a Miskolci Egyetemen 2005-ben, ahol mechatronikai mérnök-jelöltet oktatnak a leginnovatívabb környezetben. Azóta az ország összes műszaki képzést végző felsőoktatási intézményével szoros szakmai és támogatói együttműködése van a Boschnak. 2007-ben, a Budapesti Műszaki Egyetemmel kötött hosszú távú szerződés keretében, modern autóelektronikai labort adott át az intézményben, a Dunaújvárosi Főiskolán is tanlabort nyitott. 2012-ben a gödöllői Szent István Egyetemmel kötöttünk egy megállapodást, és elindítottuk a Járműelektronika szakirányt. 2012 őszén a Magyar Tudományos Akadémia, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a gödöllői Szent István Egyetem, a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. és a Robert Bosch Kft. szerződésben rögzítette jövőbeni K+F együttműködését.

Jakab Roland (Ericsson): Vezetőink aktívan, sokszor kezdeményező szerepben vesznek részt a szakmai szövetségek és kerekasztalok munkájában, amelyek a műszaki és természettudományos képzés színvonalának javítását és népszerűsítését célozzák meg. Mi az ipari oldalról érkező tapasztalatainkkal segítjük a szervezetek munkáját, de az igazi szakmai munkát továbbra is ezen szervezetek végzik. A tudományos közösségekkel, az egyetemekkel való kapcsolattartás a visszajelzések szempontjából kritikus jelentőségű. Néhány héttel ezelőtt a Business Sweden, a Nemzeti Innovációs Hivatal és vezető svéd vállalatok által szervezett innovációs Ecosystem Café keretében cseréltek eszmét a gazdaság, az oktatás és a kormányzat vezető szereplői.

Tóth Csaba (Lego): Úgy gondolom a nagy gyártó vállaltoknak alapvető szerepe van a mérnökképzés alakulásában. Legalábbis ez kellene, hogy legyen a helyzet. Nagyobb gyárak igen erős kapcsolatot alakítanak ki a mérnökképző felsőoktatási intézményekkel. Az autóipar ma húzóágazat a mérnökképzésben is. Viszont jó látni, hogy például olyan kezdeményezésben, mint az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség létrehozása a LEGO mellett számos nem autóipari vállalat is szerepet vállalt.

Készül a Duplo

Gyenes Péter (Nokia Networks): A termelő vállalatok megjelenése kétségtelenül emelte a mérnökképzés jelentőségét.

Milyen kormányzati és önkormányzati lépéseket tartanak helyesnek a hazai szürkeállomány „helyzetbe hozása” kapcsán és milyen intézkedéseket hiányolnak?

Ficzere Ferenc (Bosch): A Bosch magyarországi letelepedésekor hosszú távra tervezte jelenlétét, így természetesen a kedvezőbb hazai környezet számunkra is ösztönzőleg hat, ezért a hazai műszaki felsőoktatás és a szakképzés területén továbbra is fontosnak tartjuk az ipari szereplők és az oktatási tárca szoros együttműködését; a fenntartható innovációs fejlődés érdekében erősíteni kell az üzleti szféra és a műszaki egyetemek, főiskolák közötti szakmai kapcsolatot. Stratégiai jelentőségűnek tartjuk, és évek óta támogatjuk a gyakorlatorientált oktatást, mely lehetőséget nyújt többek között nemzetközi, projekt jellegű feladatokban való részvételre, nyelvtanulásra, csapatmunkában dolgozásra és ez egyben a leghatékonyabb felkészítés a munkaerő piacra való kilépéshez. Mindemellett fontos persze az egyetemi eszközök fejlesztése és elérhetővé tétele a diákok számára, a magabiztos kiállás, az évek óta hangsúlyozott aktív nyelvtudás és a prezentációs és kommunikációs készségek fejlesztése a műszaki értelmiség körében.

Jakab Roland (Ericsson): A mérnökképzés nem az egyetemen kezdődik, a valódi tudás erős alapokra építkezik, amely már a közép- és az alapfokú oktatásban elkezdődik. Az Ericsson Magyarország 1 700 munkatársa nagyrészt mérnökökből áll, így a vállalat elemi érdeke, hogy a magyar mérnökképzés és az azt megalapozó természettudományos képzés megtartsa jelenlegi színvonalát. A hazai oktatás nemzetgazdasági szempontból is fontos erőforrást jelent Magyarország számára, a hosszú távú hazai jelenlétnek, az erős ipari szektornak szüksége van a nagyon jó színvonalú, nyitott, az egész életen át tartó tanulást előtérbe helyező oktatási bázisra. A pedagógus életpálya modell és a természettudományos pedagógusok munkájának megbecsülése elemi érdeke mindannyiunknak.

Edzőterem az Ericssonban

Tóth Csaba (Lego): A vállalatokat alapvetően az érdekli elsősorban, hogy mennyire képesek a felsőoktatási intézmények a számukra szükséges tudással felvértezett szakembereket biztosítani. Ez egyszerű képlet. A kormányzattól viszont ehhez több dolgot várok el, de ebből hármat emelnék ki. Először is biztosítsa a kellő forrásokat, illetve a források elérését lehetővé tevő piaci környezetet az oktatási intézmények munkájához. Teremtsen olyan társadalmi és gazdasági környezetet, ami a szakembereket arra készteti, hogy itthon akarjanak kibontakozni, nem pedig más országokban. Végül egy specifikus dolog, ami a vállalatok szabadsága a szakképzési hozzájárulás felhasználásában. Engedni kellene a piacot, hogy oda áramoltassa a pénzügyi erőforrásokat ahol az számára a leghatékonyabban hasznosul.

Gyenes Péter (Nokia Networks): Mindenképpen fontos a hazai karrierlehetőségek egyértelmű megteremtése. Fontos láthatóvá tenni, hogy a felsőoktatási tanulmányokhoz kapcsolódó élmények alapvetően meghatározzák szakmai érdeklődés kialakulását, melyhez számos program érhető el, mintegy katalizátorként. A szakmai rendezvények, konferenciák, különböző tanulmányi versenyek mellett számos olyan lehetőség kínálkozik, mely érdekesen és gyakorlati szempontból jelentős problémák, illetve megoldások mentén mutatják be a mérnöki pálya szépségeit, kihívásait. Meggyőződésem, hogy a karrier már ezekben az években elkezdődik. A tudatos képzésnek ugyanakkor jelentős kiegészítői azok a szakmai gyakornoki programok, melyek közel hozzák a hallgatókhoz egy-egy vállalat szakmai tevékenységét, bevonják őket a hétköznapok termelői, vagy kutatás-fejlesztési projektjeibe. Ezek a programok kiválóan alátámasztják az elméleti tudás jelentőségét, illetve az azon alapuló gyakorlatias gondolkodást a megoldások keresésében. A szakmai fejlődés mellett számos olyan további élmény éri a hallgatókat, melyek kiválóan fejlesztik azokat a szociális készségeiket, melyek elengedhetetlen eszközei a szakmai sikereiknek. Ezen értékek mentén, a Nokia immáron 15 éve hívja  a szakmai gyakornoki programjára a hallgatókat.

Képes a hazai felsőoktatás követni az ipar gyorsan változó igényeit?

Ficzere Ferenc (Bosch): Az ipar természetesen sokkal gyorsabban változik, mint, ahogy ezt a felsőoktatásban le tudják követni. Az a tény azonban, hogy a Bosch a mérnöktanárok, a saját tananyagok, a gyakorlati lehetőségek, a konstrukciós versenyek formájában az ország összes felsőoktatási intézményeiben jelen van, éppen azt teszi lehetővé, hogy a hallgatók az ipari fejlesztések legfrissebb platformjaival szinte egy időben megismerkedjenek. Összességében betekintést nyerhetnek az autóipar hosszú távú fejlődési trendjeibe, megismerhetik a jövő járműveinek fejlesztésében fontos szerepet játszó rendszerek elméleti és gyakorlati alapjait és nem utolsó sorban egy vállalat napi működésének módszertanát. A komplex és projekt szemléletmód alapú oktatás hívei vagyunk, több évtizedes együttműködési támogatásaink is ezt a célt szolgálják.

Jakab Roland (Ericsson): A multinacionális cégek és az egyetemek közötti együttműködésnek köszönhetően a cégek felelőssége is, hogy a legfrissebb igényeket közvetítse a felsőoktatás felé. Ehhez fontos, hogy a vállalatok egyben megadják a technikai és szakmai támogatást annak érdekében, hogy a felsőoktatás képes legyen követni a folyamatosan változó követelményeket. Mindezek mellett az egyetemeknek ugyanúgy részt kell vállalniuk az állandóan megújuló szakmai ismeretek elsajátításában és közvetítésében.

Tóth Csaba (Lego): A felsőoktatásban a LEGO megtalálja azokat, akiket a szervezetünkben szeretnénk látni. Ez azt jelzi, hogy a felsőoktatás számunkra megfelelő rugalmasságot képes biztosítani. A duális képzés felé elmozdulás lassú folyamatnak tűnik. De ebbe az irányba kell elmozdulnia a rendszernek, hogy a hallgatók a vállaltokhoz mért specifikus tudást és tapasztalatot gyűjthessenek tanulmányaik alatt.

Gyenes Péter (Nokia Networks): Azt gondolom, hogy a cél egyértelmű, a megoldásban pedig a felsőoktatás és az ipar együttműködése elengedhetetlen. A Nokia – a felsőoktatási kapcsolatainak egyik pilléreként – folyamatosan szem előtt tartja azokat a kooperatív lehetőségeket, melyek során gyakorlati projektekkel hozza közelebb a telekommunikációs hálózati kihívásokat az egyetemi tanulmányokhoz.

A hazai mérnökképzésen belül kialakultak már a kutatómérnököket képző „elitiskolák”, vagy egyfajta felhígult általános mérnökképzésként képzeljük el a hazai oktatási folyamatot?

Ficzere Ferenc (Bosch): Minden munkaadó azt kívánja, hogy nívós helyről érkezzen a jelentkező, de önmagában az, hogy hol szerezte valaki a diplomáját, még nem garancia semmire, hiszen mindenütt többfélék a diákok. Nem árulok el titkot, hogy olyan frissdiplomásokkal szeretnénk együtt dolgozni, akik az elméleti és gyakorlati tudás mellett a csapatban való együttműködés terén, nemzetközi projektmunkákban szerzett tapasztalattal is rendelkeznek, hiszen így már a Boschhoz való belépésüktől támogathatják a vállalat fejlődését. Nálunk nagyon sok műszaki egyetemista gyakornok van, mind fejlesztési, mind gyártási területen. Nagyon jó elméleti tudásuk van, de hiányzik a gyakorlati tapasztalatuk. A vállalatcsoport által létrehozott és támogatott, a gyakorlati tapasztalatszerzést elősegítő versenyek (Elektromobil, Pneumobil verseny, Mérnökök játszótere), ösztöndíjak és gyakornoki programok is mind arra hivatottak, hogy az elhivatott mérnökhallgatók már egyetemi éveik alatt személyesen találkozhassanak a Bosch-sal és felkészülhessenek a vállalat által elvárt kihívásokra.

Jakab Roland (Ericsson): Megfigyelhető, hogy az egyes egyetemek közötti oktatás színvonala eltérő. Számos esetben a külföldi felsőoktatási intézmények képzésének minőségével is versenybe tudnak szállni. Sokszor azonban számunkra nem csak az a lényeg, hogy melyik egyetemen szerzi meg a diplomáját a jelölt, hanem rendkívül fontosnak tartjuk az önképzést és az egyetemen kívüli szakmai tevékenységekben való részvételt is.

Tóth Csaba (Lego): Minden iparág megtalálhatja a számára fontos felsőoktatási partnert. És mint korábban is, most is azt tapasztalom, megfelelő tudásbázis áll rendelkezésre, hogy fejlesztéseinkre, technikai és technológiai kihívásainkra megfelelő válaszokat dolgozzunk ki. Jó példa erre több éves Műegyetemi polimertechnológiai kapcsolatunk, amelyben több technológiai fejlesztést dolgoztunk ki.

Életnagyságú legószobor

Gyenes Péter (Nokia Networks): Szerintem egyik elképzelés sem helyes. Azt látom, hogy a felsőoktatásban egyértelműen felerősödött a jelentősége azoknak a marketingeszközöknek, melyekkel az intézmények megkülönböztetik és a hallgatókat vonzzák. Ebben látom a szerepét az egyes szakok által összeállított képzési elképzeléseknek, és ugyanígy azoknak a vállalati kapcsolatoknak, mellyel a hallgatókat már az egyetemi évek alatt segíti az iskola a gyakorlati tapasztalatok elsajátításában, a karrierjük elindításában. Ebben a Nokia számos oktatási szereplővel partner. Eltökélt szándékunk a természettudományos képzés népszerűsítése, az kapcsolódó tévhitek eloszlatása és a mérnöki pályát választó fiatalok számának a növelése.

Milyen színvonalú a magyar és a multinacionális vállalatok hazai K+F tevékenysége? Egy kvalifikált mérnök Magyarországon is megkapja a megbecsülést és van lehetősége szakmai fejlődésre?

Ficzere Ferenc (Bosch): A vállalatcsoporton belül nagyra értékelik a magyar fejlesztőmérnökök munkáját és a magyar tudás versenyképessége jelentős előnyt biztosít a régiónak. A Boschnál a nemzetközi fejlesztéseknek, folyamatosan bővülő területeknek köszönhetően az igazán elhivatott munkatársaknak minden esélye és lehetősége megvan a szakmai fejlődésre itthon is, külföldön is. A K+F munkatársak szinte minden esetben nemzetközi csapatmunkában dolgoznak. A Boschnál működő Junior Manager Program célja, hogy a jövő vezetőit nevelje ki. Ide pont azokat keressük, akikben az alapvető szakmai tudáson kívül benne van az akarás, a motiváció, hogy például vezető legyen, és hajlandó is megtenni az ehhez szükséges lépéseket.

Jakab Roland (Ericsson): Mi tapasztalatból mondhatjuk, hogy ez a legmagasabb szintű együttműködést jelenti. Az Ericsson Magyarország egyetemi laborjaihoz (és ebből 5 van ma hazánkban), a vállalat tudományos kompetencia központjaihoz mára jóval száz fölötti PhD fokozat, jelentős mennyiségű technológiai szabadalom, több száz rangos nemzetközi publikáció, számtalan nemzetközi K+F program és piaci fejlesztés kötődik. A mai piacon egy kvalifikált mérnök számos lehetőség között tud válogatni és hosszú távon elhelyezkedni, ami lehetővé teszi számára a szakmai fejlődést, karrierjének kiteljesedését. A lehetőség óriási, hiszen a 180 országban jelen lévő Ericssonban a kollégáink karrierjüket nemcsak Budapesten, hanem az Ericsson bármely más külföldi központjában, így akár a stockholmi anyavállalatnál vagy a Szilícium-völgyben is folytathatják. Ez utóbbiban már egy jelentős magyar csapat dolgozik, szóval a határ valóban a csillagos ég.

Kreatív közösségi tér az Ericssonban

Tóth Csaba (Lego): Azt gondolom, hogy a mérnökök jó része megtalálhatja a számítását a magyarországi vállalatoknál. A LEGO-nál stabilitást, kiszámítható fejlődést, előrejutást és ezzel együtt versenyképes jövedelmet biztosítunk. Ezt természetesen több más vállalatnál megtalálhatják a képzett műszaki szakemberek. Sajnálatos, hogy mégis sokan kényszerülnek arra, hogy külföldön keressék a boldogulásokat.

Gyenes Péter (Nokia Networks): Véleményem szerint a megbecsülést kétségtelenül megkapja Magyarországon is minden jó szakember. Ezt mindenképpen „vastagbetűs üzenetnek” érzem. Fontos a hazai perspektíva egyértelművé tétele a jövő generációinak számára. A Nokia olyan világszínvonalú technológiai kutatásokon és fejlesztéseken dolgozik, mely a telekommunikáció világában élenjáró. Erre hívjuk a gyakornoki programunk és a nyitott pozícióink által kínált lehetőségek szerint a fiatalokat, és úgy érzem ez ékes példája a sikeres karriernek és biztos egzisztenciának, egy multinacionális környezet minden előnyével, de mégis Magyarországon.

Milyen szakterületre keres mérnöki munkaerőt az Ön cége?

Ficzere Ferenc (Bosch): Jelenleg villamosmérnök, gépészmérnök, IT munkatársakat keresünk  Matlab, ANSYS, CAD,C/C++ területekre. Ezen kívül vezérlőrendszerek, hardware, software fejlesztés, beágyazott rendszerek területekre keresünk szakembert. Műszaki menedzser munkakörben a minőségbiztosítás, az automatizálás és a robottechnika területekre várunk jelentkezőket.

Jakab Roland (Ericsson): Az Ericssonnál mi megadjuk a lehetőséget, a támogatást és a képességet arra, hogy minden kollégánk teljesítse azt, ami benne van, hogy elérje a céljait, valóra váltsa szakmai ambícióit, hogy formálja a jövőt, hogy történelmet írjon, hiszen mi ma a holnap technológiáját fejlesztjük. A hálózatba kapcsolt társadalom - ahol már minden mindennel kommunikál - motorjaként telekommunikációs szoftverek és rendszerek fejlesztésére keresünk villamosmérnök és informatikus végzettséggel rendelkező munkaerőt.

Tóth Csaba (Lego): Abban a hálás helyzetben van a vállalatunk, hogy általában igen alacsony fluktuációt kell kezelnünk, így a mérnöki területen is. Igényünk inkább gyárunk méretének megháromszorozódásához kapcsolódik. Ugyanúgy dolgoznak nálunk gépészek, villamos mérnökök, automatizálási szakemberek, vegyészek, minőségbiztosítási mérnökök, mint a fröccsöntési tevékenységünkhöz specifikusabban kapcsolódó szerszámtervező mérnökök és műanyagos szakemberek.

Gyenes Péter (Nokia Networks): A Nokia Networks Magyarországon leginkább az 5. generációs telekommunikációs hálózati megoldások kutatásával, illetve ezen hálózati berendezéseken futó szoftverek fejlesztésével foglalkozik. Ezen tevékenységekhez keresünk szoftvermérnöki területre kollégákat.

Szoftvermérnök kerestetik

Mi kell ma Magyarországon ahhoz, hogy egy fiatal mérnökként karriert csináljon (kezdve azzal, hogy milyen szakirányra jelentkezik)?

Ficzere Ferenc (Bosch): A Boschnál minden szakirányon és területen lehetőség van fejlődésre és karrierépítésre. Sokszor előfordul, hogy egy frissdiplomás több területen is kipróbálná magát, és ehhez nem feltétlenül kell elhagynia az anyavállalatot, hiszen a globális jelenlét lehetőséget nyújt ehhez is. Az egyetemi elméleti képzés mellett sokat számít a motivációs projektekben vagy az egyetemi szervezet munkájában való közreműködés és aktív részvétel.  A közvetlen kapcsolat, a vállalat mindennapjaival való megismerkedés, a projekt szemlélet, a gyakorlati tapasztalat mind jól kiegészítik az elméleti tudást.

Jakab Roland (Ericsson): A sikeres karrier eléréséhez vezető út több tényező függvénye, melyek közül a legfontosabbaknak a fiatal mérnök motivációját és tudásvágyát tekintjük, hiszen a telekommunikációs iparágban folyamatosan követni kell a legfrissebb trendeket. Nem feltétlen a szakirány határozza meg azt, hogy a későbbiekben a munkája során mivel fog foglalkozni.

Tóth Csaba (Lego): Legyen nyitott, tudjon együttműködni, akarjon fejlődni, kövesse a változást és beszéljen két nyelven. S ha még emellett ért is a szakmájához, akkor felvesszük.

Gyenes Péter (Nokia Networks): Frappáns lenne azt válaszolnom, hogy „jelentkezzen a Nokiához!”. Komolyra fordítva viszont azt gondolom, hogy az elméleti alapok elsajátítása mellett mindenképpen vegye komolyan a szakmai érdeklődését! Ehhez éljen a garmadával kínálkozó lehetőségekkel! De legfőképpen vegye komolyan a szakmai gyakornoki lehetőséget, mellyel a szakmai képességek és szociális készségek terén olyan tapasztalatokra tehet szert, melyekkel már semmi esetre sem mondható kezdőnek a munkaerőpiacon. Így vonzó lehetőségek közül válogatva tudja megtalálni azt a szakmai területet, vállalatot, ahol az érdeklődésének megfelelően fejlődhet. A Nokia ezen fejlődéséhez olyan szakmai karrierprogramot kínál, amely számos szemszögből, hosszútávon és tudatosan szélesíti a kollégák telekommunikációs hálózati ismereteit.

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
MŰSZAKI ÁLLÁSBÖRZE




Média Partnerek