Az additív gyártástechnológia hazai helyzete

SLM Solutions a MachTech kiállításon

2022. május 27., péntek, 15:49

Címkék: 3d fémnyomtatás 3D nyomtatás additív gyártás additív technológia ipari 3d nyomtató SLM Smartus Zrt.

Létezik olyan gyártási eljárás, ami világszinten bizonyított, működik és számos olyan nehézséget legyőz, ami napi kihívást jelent a magyar fémipar szereplőinek? A válasz igen, és ennél is jobb hír, hogy van olyan gyártó is, aki ehhez megfelelő gépet, tudást és minden szükséges szolgáltatást is biztosít. Sipos Ádámmal, a német SLM-Solutions 3D fémnyomtatóit forgalmazó Smartus Zrt. felelős értékesítési vezetőjével beszélgettünk bátorságról, innovációról, a konvencionális gyártás kihívásairól, lehetséges alternatívákról, és az SLM-Solutions fémnyomtatóiról.

Korábban alkalmazástechnológia mérnökként, most pedig az értékesítő csapat tagjaként figyeled a hazai ipar forgácsolásban tevékenykedő cégeit. Hogy látod, milyen problémákkal, kihívásokkal küzdenek, mit mutatnak a trendek?

A nehézségeket leíró trendvonalak meredeken, a fejlődést vizualizálók sokkal kevésbé progresszív módon emelkednek. Alapvetően a munkaerőhiány az egyik legjellemzőbb kihívás, amivel a legtöbb vállalkozó küzd, még akkor is, ha nagyon kedvező feltételekkel kínál munkát. Változás talán annyi, hogy amíg évekkel ezelőtt a képzett munkaerő hiányáról beszéltünk többet, mára képzetlen se akad. A másik jellemző téma a fejlesztések lehetséges irányának kijelölése. Stratégiai kérdés egy vállalat számára, hogy a működési terültén belül maradva eszközöl valamilyen innovációt, esetleg új területre merészkedik. Egyre több, az ügyfeleinkkel folytatott beszélgetés során merül fel, hogy a kapacitást bővítő beruházásokkal nem csak új termelő berendezés, de egy halom további megoldandó feladat is érkezik a céghez. Ezek megoldásához képzett munkaerő szükséges, és a kör bezárul. Megoldás lehet erre, és az Okuma jól járható utat biztosít, a multifunkcionális gépekkel való gyártási műveletek összevonás. Ezeket az elsőre bonyolultnak és sérülékenynek tűnő gépeket azonban sok szervezeti kultúra nehezen fogadja be.

Az elmúlt időkre jellemző, és a szakértők nem jósolnak rövid időn belül érdemi javulást az alapanyagok beszerzésének problémája. A kérdés az árról fokozatosan eltolódik az elérhetőség felé. Azaz előbb kérdezik meg egy fém alapanyagról, hogy van-e, mintsem, hogy mennyibe kerül.

Azt érzem, hogy a vállalkozások vezetői tele vannak kérdésekkel. Ki, miből fog gyártani, mennyibe fog ez kerülni. És még mindig kisebbségben vannak azok, akik a döntéseiket valós idejű és hiteles adatokra alapozzák, amit egyébként az ipar 4.0 eszközök biztosítani tudnak.

Mi hozhatja meg azt a változást, amivel a napi nehézségek enyhülnek a forgácsoló vagy gyártó vállalatok számára?

Meggyőződésem szerint a fejlesztés. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy a fejlesztés jóval túlmutat az eszközbeszerzésen. Ma már egyetlen gép, legyen az akár egy multifunkciós CNC szerszámgép, sem hoz önmagában átütő sikert. A gyártási folyamatokat, logisztikát és a munkahelyi kultúrát is hozzá kell építeni, mert így lesz a vevők számára is értéket teremtő az a gép vagy szoftver, vagy új épület. Ez pedig nehéz és összetett lépések sorozatát indukálja. Az ipar 4.0 évek óta velünk van, mégsem magától értetődik, hogy a gyártásban történtek dokumentálása és elemzése alapjául szolgálna a stratégiai szintű innovációs döntéseknek. Pedig akár csak a CNC gépekről vett adatok is megmutathatnak egy sor logisztikai, karbantartási, technológiai vagy folyamatszervezési hibát, amik javítása érdemi eredményt hoz. A prediktív működés, a kontrolling alapú vállalatirányítás lehet az, ami megbízhatóan rámutat arra, hogy milyen szerszámgépek, szoftverek hozzák hosszú távon is azt a profitot, ami nem csak a vállalat napi működését, de a folyamatos fejlődését is biztosítja. Véleményem szerint bátornak is kell lenni, és merni kell elengedni a megszokott, korábban működő, mostanra a bizonytalanságot jelentő bejáratott utakat.  Kezdve ezt a tervezésnél.

Mire gondolsz pontosan a fejlesztések alatt, amihez még bátorság is kell?

Kisebb részben az automatizálásra. Azt gondolom, hogy jobbára sikerült meggyőzni a hazai forgácsoló vállalkozókat, cég méretétől függetlenül, hogy szükség van automatizálásra. Mára az is világos a piacon, hogy az automatizálás nem jelenti kizárólag a robotizálást. Automatizálni lehet és érdemes adminisztrációt, folyamat előkészítést, programozást – mert azt is lehet- vagy műszaki dokumentum gyártást is. Mégis van egyfajta félelem ezzel kapcsolatosan, hisz a forgácsolás automatizálása bonyolultságtól függően lehet egy hosszú hónapokig tarató folyamat, eleinte bizonytalan megtérüléssel.

Nagyobb részben pedig az additív gyártási technológiák bevezetésére. Ez egy ma még sokkal több kérdést és bizonytalanságot rejtő terület, amin relatív kevés vállalat mert elindulni. Elsősorban persze a fémnyomtatásra gondolok, mert ez az a terület, amiben valamekkora tapasztalatot szereztünk az elmúlt hónapokban. A legtöbbeket elriaszt az SLM működési elvű berendezések bekerülési költsége. Akik mégis belevágnak, teljesen más nézőpontból vizsgálják a piacot. Ez az, amihez még bátorság is kell.

Ez azt jelenti tehát, hogy bővült a Smartus portfóliója, és fémnyomtató forgalmazásba kezdett? Mik ennek a körülményei?

Egészen pontosan ezt jelenti. Az abszolút felsőkategóriás, technológiai úttörő német SLM-Solutions kereste meg a cégünket, és kezdődött meg a partneri együttműködés, aminek a korai, de annál ígéretesebb szakaszában járunk. Az Okuma a forgácsolásban egy igen magas színvonalat képvisel, amit ráadásul sikerült nagyon magas szintű mérnöki szolgáltatással népszerűvé tennünk a hazai piacon. Büszkén mondhatom, hogy a Smartus lett az a vállalat, aki a rendkívül precíz és tartós szerszámgépeit kulcsrakész projektek keretében, folyamatképességi vizsgálatokkal hitelesítve, robottal kiszolgálva viszi az ügyfelekhez. Mindezt hazai, tehát magyar szakemberekkel véghez víve, akik később is rugalmasan elérhetők az ügyfelek számára.

Ebben az értelmezésben a Smartus Zrt. név összeforrt a legmagasabb műszaki hozzáértéssel, a portfólióba pedig kizárólag olyan termék kerülhetett be, ami legalább ilyen szintet képvisel. Az SLM-Solutions a fémnyomtatás területén számos szabadalommal rendelkezik. Ők készítették az első multilézeres nyomtatót, övék a legnagyobb méretű porágyas SLM gép és nekik van kizárólag 12 lézerrel működő berendezésük. Több, mint 750 nyomtatójuk üzemel szerte a világon, szerepet vállalnak űrkutatásban, orvostechnikában, repülőgép gyártásban, és még egy sor olyan iparágban, amire elsőre nem is gondolnánk. Például autóipari sorozatgyártásban.  

Van-e már kultúrája a fémnyomtatásnak a hazai piacon, illetve kik a használók, mi jellemzi őket?

Kultúráról még nem beszélhetünk, a közösség sem népes. Ugyanakkor vannak már komoly tudással és jelentős tapasztalattal rendelkezők is. És működésüket tekintve nem egy kalap alá sorolhatók, színes a kép. Vannak egyrészt a multinacionális vállalatok. Ők azok, akik saját fejlesztési tevékenységük támogatására, gyorsítására szereztek vagy éppen szereznek be 3D fémnyomtatót. Rájuk az a jellemző, hogy a saját területükön szakértők, de a tudás és a tapasztalat nem szerte ágazó. Azaz viszonylag hasonló darabokat gyártanak, néhány féle anyagból. És mint tőkeerős vállalat számára a gép kihasználtsága, költséghatékony, rentábilis működtetése másodlagos, mert a hangsúly a fejlesztési projektek gazdasági és műszaki sikerén van.

Van olyan hazai vállalat is, aki additív gyártás területén tevékenykedve évekkel ezelőtt műanyag nyomtatóval kezdte meg a működését. És léteznek abszolút startup cégek, belőlük több is van, akik vagy teljesen más területen dolgoztak a múltban, és mint egy új láb nőtt ki a fémnyomtatás, vagy mérnöki szolgáltatásukat erősítették fémnyomtatóval.

A legjellemzőbb területet a végére hagytam, ők az orvosi vagy fogtechnikai iparba szállító cégek. Kétség sem fér hozzá, hogy ők a hazai fémnyomtatás döntő többsége. Mellettük a szerszámbetét gyártók, vegyi- és gyógyszeripari beszállítók, vagy az épületgépészeti design elemeket készítők elenyésző kisebbségben vannak. Közös jellemzőjük, hogy kellőn bátrak voltak ahhoz, hogy egy itthon meghatározó szakmai támogatással alig rendelkező gyártástechnológiával kezdjenek dolgozni. Természetesen vannak egyetemek, ahol van fémnyomtató, így az induláshoz szükséges alaptudás elérhető lehet. De ez önmagában profitábilis működtetést még nem hoz. Másik jellemző, ami eszembe jut, hogy összehasonlítva a szerszámgépes ügyfelekkel, lényegesen nyitottabbak a kommunikációra. Nem találkoztam olyan vállalattal, aki ne mutatná meg szívesen mindazt, amit eddig elért. Ahogy olyannal sem, aki ne lenne kíváncsi az SLM-Solutions egyébként technológiai csúcsot jelentő megoldásaira.

Van már tapasztalat SLM-Solutions géppel Magyarországon? Mennyire ismeri a piac ezt a felső kategóriás fémnyomtatót, és mi a stratégiád arra, hogy megmutasd a piacnak?

Természetesen van hazai tapasztalat. Ráadásul évekre visszamenő, hisz az Audi 2015 óta használ SLM 280-as gépet. Értékesítőként azt kell mondjam, hogy ismerhetné jobban is a piac, de helytelen lenne panaszkodni. Azok a körök, akik foglalkoztak már professzionális fémnyomtató beszerzésének gondolatával, nem tudják elkerülni az SLM-Solutions-t. És nem is akarják, mert valóban a legjobb. Az egyébként fiatal iparág egyik legrégebbi résztvevője, ráadásul műszaki szempontból élenjáró. A stratégiánknak azt választottuk, hogy megkerestük azokat a piaci szereplőket, akik a számunkra releváns piacra értékesítenek, de nem konkurensek. Fémpor dealerek, szoftveres és mérnöki megoldásokat nyújtók, illetve műszaki egyetemek. Az ő tapasztalataikat megismerve elkezdtük a piac részletes megismerését. Természetesen a forgalmazás megkezdése előtt volt piackutatás, de a cégek céljainak, nehézségeinek, vízióinak és személyes hozzáállásának megismerése már egy sokkal izgalmasabb, hozzám közelebb álló küldetés. Ez zajlik most. Az orvosi implantátumokat, fogászathoz köthető eszközöket gyártók túlsúlyban vannak, de a szerszámbetéteket, vagy saját termékeket gyártók is akadnak meglepően magas arányban. A magyar piac egy része nyitott az gyártástechnológiai innovációra.

Az eddigi tapasztalat az, hogy a fémnyomtatásban gondolkodók sokkal inkább hajlandók megtérülés és üzemeltetési költség kalkulációkra, mint a CNC szerszámgépes ügyfelek. Ennek egyik oka, hogy kevesebb ismeretlen szerepel a képletben, a másik, hogy a stratégiai kontrolling alkalmazásában jellemzően élen járnak. Az SLM-Solutions-nek van egy benchmark programja, aminek keretében az ügyféltől kapott terméket legyártják, és az azzal kapcsolatos minden műszaki és gazdasági eredményt az ügyfél rendelkezésére bocsátják. Tulajdonképpen a beruházás kockázata minimális. Az SLM alkalmazástechnológusai jellemzően 24 órán belül meginvitálhatók on-line meetingre, a regionális manager pedig egy héten belül meglátogat minden olyan ügyfelet, ahol annak megfelelő súlyú üzletről lehet beszélni. Aki pedig szeretné személyesen megnézni a gyárat, azt elvisszük a németországi Lübeckbe.

Hogyan látod az additív gyártás jövőjét közép és hosszú távon?

Ha már a bátorság többször is előkerült, talán ahhoz is kell, hogy ezt megjósoljam. A konvencionális gyártási megoldások sok és egyre több nehézséggel küzdenek. A megszokott utak, mint tervezés, ajánlat kérés, első minta gyártás, módosítás és majdan a sorozatgyártás, sokszor nem kellően gyorsak. A felgyorsult világ azonnali válaszokat akar, miközben a költségérzékenység nem változik. A 3D nyomtatás a forgácsoláshoz képest kisebb létszámú apparátust igényel. Nem egyszerűbb, de kevesebb lépésből áll, mint a forgácsolás, és bár maga a nyomtatás több időt vesz igénybe, a teljes átfutási idő kevesebb lehet. Ez pedig azt jelenti, hogy a tervező mérnök a saját munkáit anélkül nyomtathatja, hogy egy üzem állna a rendelkezésére, ami elsősorban a prototípus gyártásra igaz. Vagy egyetlen additív gyártástechnológus több gépet is tud kezelni anélkül, hogy a gépkihasználtság romlana. Hiba lenne megfeledkezni a tervezési metódusok újragondolásának szükségességéről, nyomtatott alkatrészek utómunkálásáról, felületkezeléséről, CNC gépeken való megmunkálásáról. Ezek jelentős szakmai tudást igényelnek.

Én nem számítok arra, hogy kiszoríthatná a CNC megmunkálást. Ugyan ez, mint lehetséges opció sokakban felmerül, én úgy látom, hogy egészen másra való. Jelenleg a fémnyomtatás terjedésének útjában nem a gépek bekerülési költsége áll, hanem a megszokásokhoz való kényelmes ragaszkodás. Az additív gyártás kora akkor jön el, amikor a tervezési folyamatok megváltoznak. Legalább topológiai szempontból optimalizált vagy generatív tervezett alkatrészek, esetleg összeállítások megszületésére van szükség. A technológiai háttér már rendelkezésre áll. Az alapanyagárak emelkedése és az elérhetőség limitációi alternatív megoldások keresésére sarkalja majd a vállalatokat. A fémporágyas technológia támogatja az új fajta ötvözetek megtalálását. Ráadásul vannak igények olyan szuperötvözetekből készült alkatrészek elkészítésére, ahol a keménység és a szakító szilárdság miatt CNC forgácsolás semmilyen sikerrel nem kecsegtet. Itt csak az additív gyártás jöhet szóba.
A gyorsaság és a pontosság egyre kevésbé korlát, az ettől való félelmek hamarosan részben vagy egészben leomlanak.  Jellemző lesz továbbá, hogy hosszútávú működési költségek kalkulálásával, a várható megtérülés alapján születnek majd döntések gépek beszerzéséről. Mert ez ugyan logikusnak tűnik, mégsem jellemző. Az additív gyártás hamarosan szerepet kap a sorozatgyártásban is, mert a vele megalkotható konstrukció tervezéstől a gyártáson át a beszerelésig tartó teljes költsége egyes esetekben jobb lesz, mint a konvencionális gyártással realizált kiadások. És ebből adódik, hogy egyre több CNC szerszámgépre kerül majd fel 3D nyomtatott előgyártmány végleges megmunkálásra.

Molnár László

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
BMW GROUP CAREERS

SENIOR SPECIALIST ENVIRONMENTAL MANAGEMENT AND PERMITTING (F/M/X)

METROLOGY COORDINATOR (F/M/X)

SENIOR SPECIALIST FACILITY MANAGEMENT (F/M/X)

PRODUCTION SUPPORT TECHNICIAN (F/M/X)

MŰSZAKI ÁLLÁSBÖRZE




Média Partnerek